A haj anatómiája

A haj az emberi fejen található szőrzet, amely mechanikailag is védi a koponyát. Emellett a kinézetünk meghatározó tényezője, a dús hajon, frizurán is múlik, hogy szépnek látjuk-e a másikat. Hajunk minőségét szüleinktől örököljük, de környezeti tényezők és a táplálkozás is jelentősen befolyásolják állapotát. Bár hajunk fényét elsősorban egészségi állapotunk és hangulatunk határozza meg, azért hajápolási szokásainkon is sok múlik.

Szerkezete

A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3% víz. Rétegei a külső hámréteg, a cuticula; a középső hajkéreg, a cortex; és a belső hajbél, a medulla.A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj fényes, és selymes, de ha megsérül, akkor a haj töredezett, fénytelen és száraz lesz.

A haj rugalmasságáért és erősségéért a keratinszálakból felépülő hajkéreg felel.
A hajbélnek az a feladata, hogy összekösse a hajgyökeret és a külső részt, biztosítva az átjárást és szellőzést.

Más szempontból a haj két részből áll: az élő hajgyökérből, és az élettelen hajszálból.
A hajgyökér alsó része kiszélesedik, ez a hajhagyma. Ebben ül a hajszemölcs. Fölötte találhatók azok a sejtek, amik a hajszálat termelik. Ezek a mátrixsejtek gyors osztódásra képes alapsejtek.

A gyökér felső részén mirigyek termelik a haj zsírozására és a fejbőr kiszáradásának megakadályozására a faggyút. Alattuk hajmerevítő izmok csatlakoznak a hajgyökérhez.

Életciklusa

A haj életciklusa három szakaszból áll: a növekedési, az átmeneti, és a nyugalmi fázisból.
A 2-6 évig tartó növekedési fázisban a hajszál naponta 0,3-0,5 mm-t nő; a növekedést betegségek, és tápanyaghiány lassíthatja. A nők haja gyorsabban nő, mint a férfiaké. Egy ember hajszálainak úgy 85%-a van ebben a fázisban. A hajszálat elszarusodott mátrixsejtek alkotják.
A két-három hetes átmeneti fázisban a haj növekedése megáll. A hajhagyma nem kap több tápanyagot, a felszínre kerül, és elsorvad. A hajszálak 1-3%-a van ebben a szakaszban.
A három hónapos nyugalmi fázisban a hajgyökér működése szünetel. A hajhagyma elszarusodik, és elhal. A szakasz végén a hajgyökér új hajhagymát hoz létre, ami újabb hajszálat kezd növeszteni. Az új hajszál kitolja a régit. Egy ember hajának körülbelül 15%-a várakozik ebben az állapotban.
Az embriók haja már a 9. héten fejlődésnek indul, de a szőrtüsző és a szőrszál csak a 3-4. hónapra alakul ki teljesen. A babák néhány centiméteres hajjal születnek (piheszőrzet, lanugo). A gyerekek hajában nincs velő (vellus).
A haj a harmincas években kezd ritkulni. Az őszülés a negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb. A férfiak előbb kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. Náluk az őszülés a szakállukon és a halántéktájékukon kezdődik.

Típusai

A hajtípusok többféleképpen is csoportosíthatók. A haj színét és formáját az ember génjei határozzák meg.

Forma szerint:

1.    Lissotrich: az egyenes, merev, esetleg enyhén hullámos, göndör (europidok, mongoloidok)
2.    Cymatotrich: a hullámos és fürtös (negridek)
3.    Ulotrich: a göndör, csavaros, gyapjas (weddo-ausztralid)

Az egyenes haj keresztmetszete kör, a hullámosé ellipszis, a fürtösé babszem. Az egyenes haj allélja recesszív a többi formával szemben.
A szín szerinti csoportosításhoz a színt a harminc árnyalatot tartalmazó Fischer-Saller-skálán mérik, amivel a hajszín betűjelzéssel is megadható. A pontos színt spektrofotométerrel állapítják meg.
A sötétebb hajszín allélja domináns a világosabb hajszín fölött.
A lenszőke hajszál vastagsága 0,05 mm, a sötét hajszálé akár 0,2 mm is lehet.
A szőkéknek 150 ezer, a vörösöknek 90 ezer, a sötét hajúaknak 60 ezer hajszáluk van fiatal korban. Az öregedés előrehaladtával nem minden hajszál pótlódik; 40 éves korra a hajszálak 20%-ának elvesztése nem tekinthető kórosnak. A nemi hormonok hatására a nők haja dúsabbá és vastagabbá válik, mint a férfiaké.

A haj ápolásában a haj színénél és formájánál fontosabb szempont a haj zsírosodásra való hajlama.

• A normál haj nedvességtartalma kielégítő; a faggyúmirigyek elég zsírt termelnek. A fejbőr nem korpásodik, a hajszálak fényesek.
• A száraz haj fénytelen, töredezésre hajlamos, rosszul tartja a nedvességet.
• A zsíros haj bőven el van látva hajzsírral. A hajszálak elnehezülnek, és összetapadnak. A fejbőr nem szellőzik megfelelően.

A zsírosodás összefügg a nemi hormonok termelésével, ezért a gyerekek haja nem zsírosodik.

Feladatai

A hajnak többféle feladata van:

• Védi a fejbőrt a hidegtől, a melegtől és az ultraibolya sugárzástól. Ezáltal segít a szervezet hőháztartásában.
• Véd az esőtől, segít a nedvesség megtartásában, és a párologtatásban.
• Társadalmi szerep, kommunikációs eszköz.
• A hajviselet alapján többnyire ránézésre eldönthető, hogy az illető férfi vagy nő, milyen helyet foglal el a társadalomban, milyen a fizikai, vagy lelki állapota, vagy adott esetben melyik néphez tartozik.
• Esztétikai szerep, főként a nőknél, bár a férfiak is szeretik, ha divatos, stílusos a hajuk.

Betegségei

• Fejtetű: 2,5 – 4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában szürke.
• A haj külső szerkezetének károsodásai: a haj szárazzá, törékennyé, fénytelenné, rugalmatlanná válik.
• Hajtépés (Trichotillomania): a haj kényszeres tépkedése, húzkodása, csavargatása. Nemcsak a hajat érintheti, hanem a szőrzet más részeit is.
• Kóros hajhullás: a napi hajveszteség tartósan meghaladja a 60 szálat. Különösen zavaró a foltos hajhullás.
• Sokféle oka lehet a gombás fertőzéstől, sebhelytől a haj tartós feszülésével járó hajviseletekig, amilyen például a konty és a lófarok. Okozhatják a fejbőr betegségei, például a pikkelysömör, gyulladások, a vegyszeres kezelések, a tápanyaghiány, gyógyszerek, vagy akár a stressz is.
• Örökletes kopaszodás: a kopaszságnak létezik öröklődő változata is, aminek megjelenését a nemi hormonok befolyásolják, így a nők kevésbé érintettek.A haj betegségeinek hormonális okai lehetnek, vagy okozhatják a haj túl gyakori vegyszeres kezelései is.

A hajhullást többféleképpen is kezelhetik. Mezoterápiával tápanyagokat és gyógyszereket juttatnak a hajgyökérhez, vagy a kopasz foltokat hajátültetéssel tüntethetik el.

Források:

• Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
• Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
• A hajról általában
• Hajgyógyászat
• Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)